KÓBURGI PACSIRTA

            A szakirodalom szerint az alak galambok csoportjának legrégebbi német fajtája, amely jelen formájában termetes gazdasági galamb, olyan küllemi jegyekkel, amelyek egyszersmind mutatós kiállítási fajtává is teszik. Szárnyfesztávolsága 75 cm-nél nem lehet rövidebb, testsúlya 700-800 g körüli.

            Összességében tetszetős, erős, enyhén nyújtott törzsű galambok vízszintes testtartással. A fej keskeny és csak mérsékelten ívelt. A szemek íriszének színe sárgásvörös; a szemgyűrű keskeny, egysoros, finom szövetű, halvány hússzínű. A hosszú és egyenes csőr enyhén lefelé irányuló, a világos csőrszaru sötét jelzettsége a felső káva hegyén megengedett. A sima felületű, jól simuló orrdudorok fehéren porozottak. A közepes hosszúságú, közel függőleges tartású nyak a vállak közül erős alappal indul, majd a fej felé fokozatosan elvékonyodik, a toktáj ívben kimetszett. A mell széles, enyhén emelt és kissé előredomborodó. A törzs tengelye közel vízszintes futású, a hát vonala a nyaktőtől mérsékelten lejtő. A szárnyak szélesek és hosszúak, a szárnybúbokat a mell tollazata csak kis mértékben takarja. A viszonylag hosszú farok lejtése a hát esését törés nélkül követi; a ráfekvő szárnyhegyek a kormánytollak végét nem érik el. A közepes hosszúságú lábak tollatlanok, a karmok világos szaruszínűek. A tollruha tömött, a testre szorosan simuló, felületén erősen púderezett. Szín- illetve rajzváltozatokként vannak: pacsirtázottak, valamint szalagos és sima ezüstök.

            A pacsirtázottak fejének színe olyan, mint a frissen kapart, száraz, világosszürke pala por, amely a nyak felé világosabbá válik. A mell színárnyalata okkersárga, amelynek nem szabad erősen a nyak oldalára és mélyen a mellre terjednie. Fokozatosan kell a környezetébe beolvadnia, s nem szabad sehol élesen elhatárolódnia. A nyak színe fény nélküli tompított szürke. A hát és a szárnyak alapszíne világosszürke. A pacsirtázottság sötétszürke, amely a fedő tollpúder következtében enyhén kékesként hat.

            A pacsirtázottságnak az egész szárnypajzson valamint a háton egyenletesen kell eloszlania. Ezt hegyes háromszögek alkotják, amelyek a két szárnypajzson megegyezők, s a szalagok irányában hosszabbakká és nagyobbakká válnak. A háromszögeknek a szárnyhajlattól a szárnyszalagokig, s a háton a nyaktól a derékig kell terjedniük. Az evezők színének a szalagokéval kell megegyeznie. A farok szürke, színében a fejével egyező; sötétszürke, széles farokpántot visel.

            A szalagos és a sima ezüst változatot, amelyeket korábban kóburgi ezüst pacsirta néven önálló fajtaként írtak le, a pacsirtázottság változattól megkülönbözteti a valamivel világosabb alapszín, mely finom ezüstszürke, enyhe kékes árnyalattal. A tojók ezüst színe kissé sötétebb, mint a hímeké. Az evezők és a szalagosak szárnyszalagjainak és pántjának színe a pacsirtázott változatéval megegyezően, sötét palaszürke. A szalagok átérők, keskenyek és párhuzamosan futók.